Üdvözöljük a KÖZMŰVAGYON-ÉRTÉKELÉSI KLASZTER honlapján!                   


Közműveink értékének és jó állapotának megőrzése ma már nem csak jól felfogott önérdekünk, hanem jogszabályi kötelezettség is. Víziközműveink esetében, az idén hatályba lépett, új törvényi szabályozás értelmében (2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 12. § és 75. §), 2012. július 1-től minden üzemeltetési szerződés kötelező mellékletét képezi a víziközművek vagyonértékelése. A KÖZMŰVAGYON-ÉRTÉKELÉSI KLASZTER (KÉK) tagvállalatai kiterjedt szakmai tapasztalataik, módszertani ismereteik és a saját fejlesztésű TIKA szoftver segítségével a közművagyon-értékelési tevékenység teljes vertikumában kiemelkedő színvonalú és hatékony szolgáltatást nyújtanak. A lenti Közművagyon-értékelési Piramis szintjeire kattintva megismerheti ezen tevékenységeket.

7. Vagyon és díjgazdálkodás

A vagyonértékelés során előállított vagyonleltár többféle információval szolgál. A megállapított vagyonérték mellett, mind a vagyongazdálkodást - a pótlási szükségletek előrejelzésével -, mind a díjgazdálkodást - az éves amortizációs tömeg ismeretével - hosszútávon támogatja. A könyvizsgáló által auditált vagyonérték a számviteli nyilvántartásokban átvezethető.

6. Vagyonértékelés

A vonatkozó jogszabályok értelmében a közművek vagyonértékét költségalapú értékelési eljárással, az avulással korrigált pótlási költség módszerével kell meghatározni. A közművagyon-értékelési piramis alsóbb, alapozó szintjei az ehhez szükséges információk előállítását és alátámasztását szolgálják.

5. Pótlási értékek meghatározása

A vagyonértékelés előző munkarészeiben gyűjtött műszaki információkra építve, aktuális piaci információk alapján, illetve a fajlagos költség útmutató segítségével állapítjuk meg, hogy egy adott eszköz újraelőállítása, vagy azonos színvonalú helyettesítése mennyibe kerülne.

4. Állagmutatók meghatározása

Az állagmutatók egy adott eszköz műszaki állapotát, avultságát fejezik ki. Meghatározásukhoz figyelembe vesszük az adott objektum létesítésének/üzembe helyezésének évét, várható élettartamát, valamint az állapotfelmérés eredményeit.

3. Állapotfelmérés

A közművek értékének megállapításához szintén elengedhetetlen ismerni, az egyes eszközök műszaki állapotát. A műszaki állapotfelmérés során, tapasztalt műszaki szakértőink az állapotfelmérésre vonatkozó előírások, szabványok és szakmai normák szerint vizsgálják és értékelik a hálózat műszaki állapotát. Az egységes szempont szerint összegyűjtött adatok a vagyonérték meghatározása mellett a rekonstrukciós igények előrejelzése szempontjából is értékes információval szolgálnak.

2. Objektumcsoportok azonosítása, meghatározása, eszközleltár felállítása

Annak érdekében, hogy értékelhessük a víziközmű hálózat  elemeit és azok tulajdonságait, ebben a szakaszban tételesen és teljes körűen számba vesszük és beazonosítjuk az adott rendszer elemeit. Az adatokat az egyes objektumtípusok szerint strukturált, egységes adatbázisba rendezzük. Az így előállított eszközleltár képezi a vagyonértékelés alapját..

1. Közműnyilvántartás, közműtérképek digitalizálása

Lehetővé kell tenni, hogy a már meglévő papír alapú, illetve az újonnan előállított közműtérképek adatai lekérdezhetővé és a vagyonértékelés szempontjai szerint feldolgozhatóvá váljanak. A többféle, heterogén forrásból származó és esetenként hiányos adathalmazból, egységes, homogén adathalmazt állítunk elő.

0. Geodéziai felmérés, közmű alaptérképek előállítása

Előfordulhat, hogy semmilyen térképi állomány nem áll rendelkezésre egy település közmű hálózatáról. Ilyen esetekben az első feladat, hogy legalább a vagyonértékeléshez szükséges mértékben elvégezzük a hálózat geodéziai felmérését.

#

Tagok

A Klaszter Tagvállalkozásai által végzett közművagyon-értékelések felölelik a vízi-közmű infrastruktúra és szolgáltatás teljes spektrumát a vízkivételtől, a szennyvízelhelyezésig, kiterjedve egészen a vízbázisok értékelésére is.

#

Küldetés

A Klaszter küldetése a hatékony közművagyon gazdálkodást és értékmegőrzést megalapozó több szempontú integrált közmű értékelési, nyilvántartási -TIKA- módszertan és szolgáltatási háttér fejlesztése és terjesztése.

#

Szolgáltatások

A Klaszter Tagvállalkozásai a közművagyon-értékeléstől kezdve a vagyongazdálkodási tanácsadáson át,  a vagyonátadási tanácsadásig bezárólag állnak a Megbízók szíves rendelkezésére.


Friss híreink
A „Gördülő Fejlesztési Terv (GFT) módszertani fejlesztése” címmel szakmai napot tartottunk az MHT Borsodi Területi Szervezetének meghívására.

A szakmai napot megelőzően Vasas István, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi területi szervezetének elnöke, emlékezett meg a nem oly rég elhunyt Karády Lászlóról, megemlítve, hogy László személyes felkérése és kezdeményezése alapján kerülhetett sor a rendezvény megtartására. A megemlékezés után résztvevők egy perces néma főhajtással búcsúztak el a kollégától.
A szakmai nap fő témáját a komplex gördülő fejlesztési tervezéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket, és a módszertani fejlesztés szükségszerűségét Füstös András mutatta be röviden, érzékeltetve, hogy az eljáró hatóságok részéről is van egy olyan elvárás, ami a benyújtott GFT tervek tartalmi és formai követelményeinek a benyújtók oldaláról történő egységesítéséről, fejlesztéséről szól.
Gőcze Ferenc, a BDL KFT. tanácsadójaként mutatta be a társaságnál folyó fejlesztési munka eddigi eredményeit és tapasztalatait. Egy konkrét víziközmű rendszer elemzésére támaszkodva bemutatta azt az alapos tervezői folyamatot, aminek a végeredményeként állhattak elő a GFT pótlási tervrészei különböző időpontokra vonatkoztatva.
A módszertani fejlesztés célja elsődlegesen a - pótlási, felújítási tervekben bemutatandó - rekonstrukciós feladatok meghatározását célzó algoritmus kidolgozása, melyek hosszú távra megalapozzák a vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és –tisztítás víziközmű-rendszereinek megfelelő, hatékony üzemeltetését.

Az előadás után az alábbi kérdésekről kezdődött szakmai beszélgetés:
1. miképpen lehetséges, hogy a jogszabályban meghatározott feladatok teljesítésére az előadásban is szemléltetett, megfelelően alátámasztott GFT-k készülhessenek
2. az üzemeltetők számára milyen szintű nyilvántartási rendszer/platform létrehozása szükséges, mely alkalmas a gyorsan és hatékonyan elvégzett GFT adatbázis megalapozására,
3. elképzelhető-e a szakma részére olyan tervezési módszertan létrehozása, mely akár magában foglalja a GFT elvégzését támogató szoftvert, lehetővé téve a tematikus, grafikus, egyéb térképi megjelenítéseket
4. a vonalas létesítmények mellett milyen lehetőségek vannak a pontszerű objektumok pótlási igényeinek meghatározására, támogatva a hatékony döntés-előkészítést

Nemzetközi tudástranszfer: elismert magyar szaktudásra és szakmai tapasztalatokra támaszkodik a bolgár víziközmű szektor

A bolgár víziközmű szektorban tervezett uniós projektek előkészítéséhez és a közbeszerzések életciklus költség alapú értékeléséhez nyújt segítséget a KÉK felkészültsége és tapasztalata.
A magyar víziközmű-szabályozás, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (VKSZTV) és az annak nyomán zajló víziközmű integráció, a közművagyon tulajdonosi, vagyonértékelési-gazdálkodás hazai kérdései, a magyar projekt előkészítési és megvalósítási gyakorlat iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés a Bolgár Vízügyi Szövetség (BWA) által Szófiában szervezett nemzetközi vízipari kiállítással (Bulaqua) egybekötött szakmai konferenciákon (Water Sofia) és azok kísérő rendezvényein, fórumain. A konferencián a bolgár környezetvédelmi, valamint a fejlesztési és a gazdasági minisztérium képviselői mellett Kovács Károly, a Közművagyon Értékelési Klaszter elnöke, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz), valamint az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) elnöke is részt vett, és a jelentős fejlesztések előtt álló bolgár és térségi résztvevőkből, valamint a szakmai, szakigazgatási vezetőkből álló résztvevőknek tartott nyitóbeszédében és előadásában az európai jó gyakorlatok között kiemelte a fejlesztések fenntarthatóságának, a költséghatékonyságának a már meglévő infrastruktúrával történő együttes fenntarthatóságának jelentőségét. 

Prezentációjában kihangsúlyozta az életciklus szemlélet fontosságát, az új európai közbeszerzési előírások ez irányú változását. A víz értékére történő figyelemfelhívással a víziközmű vagyon integrált értékelési rendszerén keresztül rámutatott az előrelátó, gondos tervezés, a gazdasági és mérnöki terület által egyaránt alkalmazható tervezési-számítási módszerek (DCC) következetes alkalmazására. 

Az Európai Vízügyi Szövetség a Water Sofia konferencia és a párhuzamosan zajló Bulaqua kiállítás mellett egész napos szakmai fórumot tartott a hatékony víz- és szennyvíz szolgáltatásról, ahol fókuszban az életciklus-költség és annak számítási módszertana állt. Kiemelkedő szakmai érdeklődés övezte a közel 200 résztvevővel megrendezett szemináriumot. 

A Kovács Károly, EWA elnök által felvezetett, és Czeglédi Ildikó (a BDL Kft. Közgazdasági Osztályának vezetője, az EWA valamint a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) gazdasági munkacsoport vezetője) által megtartott rendezvénynek különös jelentőséget adott a szektorban tervezett több, mint egymilliárd euró összértékű projektek előkészítésében és a közbeszerzések életciklus költség alapú értékelésében mutatkozó módszertani felkészültségi hiányosságok. 

A rendezvényeket és a vezető európai vizes szakmai szövetség (EWA) vezetőinek egyidejűleg zajló értekezéseit jelentős médiafigyelem is övezte. Az EWA elnökeként Kovács Károly interjút adott a bolgár Tájékoztatási irodának, valamint a bolgár nyelven is sugárzó Bloomberg gazdasági televíziónak (az alábbi linkre kattintva elérhető a tízperces beszélgetés: http://www.bloombergtv.bg/video/karoli-kovach-za-razvitieto-na-evropeyskata-vodoprenosna-mrezha

Az egyeztetéseken elhangzottak alapján a magyar vízipar számára jelentős lehetőségek kínálkoznak a térségben. Az együttműködés elmélyítésére a bolgár fél (szakmai szövetségi és Szakigazgatási vezetők) bilaterális szakigazgatási és további szakmai konzultációkat kezdeményezett, melynek koordinációját Kovács Károly, mint a MaSzeSz és a MVK elnöke folytatja a közeljövőben.

Szakmai előadásaink az elmúlt időszakban

A Gördülő Fejlesztési tervezés módszertanának kidolgozása eddig elért eredményeinek bemutatására az elmúlt évben több szakmai rendezvényen is megjelentünk előadással, melyek közül a legjelentősebbek::
• Főmérnöki Értekezlet Miskolc 2015. október.
• ÖKOAQUA Konferencia Sopron 2015. június
• XXXIII. Országos MHT Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július

GFT módszertani fejlesztés előadásért kattintson IDE

 

Megalapozott és komplex Gördülő Fejlesztési Terv (GFT) készítése egy két települést tartalmazó mintaterületen

A BDL Kft, a KÉK Közművagyon-értékelési Klaszter tagjaként Aggtelek-Jósvafő települések komplex Gördülő Fejlesztési Terv (GFT) kidolgozását végezte el. A munka eredményeit és a levont tanulságokat előadtuk több szakmai konferencián.
A KÉK Közművagyon-értékelési Klaszter eltökélt szándéka, hogy a vonatkozó törvényi előírások követelményeinek kielégítése mellett kidolgozza a részletes GFT tervezési módszertant, mely komplex módon kezeli és támogatja a GFT-ben rögzített feladatokat.
A biztonságos, és fenntartható üzemvitel kritériuma, a legkisebb költség elve és optimalizált pótlások/beruházások érdekében vizsgáltuk a két településen szükséges kapacitást (Mire cseréljünk?), eszközök tényleges pótlási időpontját (ténylegesen várható élettartamok meghatározása), pótlási értékeit (TIKA fajlagos költsége bővítése, ellenőrzése, aktualizálása). A célunk a Gördülő Fejlesztési Terv jogszabályi elvárásaiban elvárt pótlási tervrészek megfelelő szakmai, műszaki és a dinamikus költségelemzés szabályai szerint történő alátámasztása volt. Idén tovább folytatjuk a módszertani fejlesztésünket, célunk egy GFT tervezést támogató szoftver megalkotása!

GFT módszertan előadáshoz kattintson IDE